MNB Devizaárfolyamok

http://mnb.hu/engine.aspx?page=napiarfolyamok

 

Pénzügyi lízing

Definíció

Olyan üzleti megállapodás, mely szerint a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által igényelt eszközt (lízingtárgyat), amit rendszeres díjfizetés ellenében a lízingbe vevőnek átenged. Szerződéskötéskor rendezni kell a jószág futamidőt követő tulajdonjogát, mely általában egy vételi opció (maradványérték), így a lízingbe vevőnek nem kötelező lehetőséget teremt a lízingtárgy megvásárlására. A maradványérték általában a lízingtárgy használt piaci árával egyenlő. Gyakran előforduló forma azonban a teljes amortizációs lízing is, melynél a futamidő hosszát úgy alakítják ki, hogy a lízingtárgy könyv szerinti értéke a futamidő végén nulla legyen.

Zárt végű pénzügyi lízing

A lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában marad a futamidő végéig, de lízingbe vevő könyveiben kerül aktiválásra, s ő jogosult az értékcsökkenés elszámolására is. Az utolsó lízingdíj, vagy a maradványérték megfizetését követően a lízingtárgy automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába kerül. Az ÁFA teljes összegét a lízingbe vevőnek a futamidő elején kell megfizetnie, ehhez azonban a lízingbe adó rövid lejáratú kölcsönnel segítséget nyújthat. A lízingdíj kamatrésze a számviteli törvény előírásai szerint költségként elszámolható.

Nyílt végű pénzügyi lízing

A lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában van, de lízingbe vevő könyveiben kerül aktiválásra, s ő jogosult az értékcsökkenés elszámolására is. A lízingbe vevő a futamidő végén a következő változatok között szabadon dönthet:

• A maradványérték megfizetése ellenében a lízingtárgy tulajdonosává válik;
• A szerződés meghosszabbítását kéri a maradványértékről indulva;
• Nem kíván tulajdonjogot szerezni a lízingtárgy fölött.

A lízingdíjak tőkerészének ÁFA-ját az általános forgalmi adóra vonatkozó jogszabályok előírásai szerint vissza lehet igényelni, a kamatrészt a számviteli törvény szerint költségként lehet elszámolni A tőkerész ÁFA-ját a lízingbe vevő részletekben fizeti meg, illetékfizetési kötelezettsége pedig csak akkor keletkezik, ha a lízingtárgy tulajdonjoga hozzá kerül a futamidő végén.

Tulajdonságai

• Zárt végű pénzügyi lízing
  • A beszerzési ár Áfa tartalmát a lízingbe vevőnek a futamidő kezdetén kell megfizetnie, azonban később visszaigényelheti;
  • A lízingtárgy tulajdonjoga a lízingbe adónál van;
  • A lízingbe adó minden más tulajdonjoghoz kapcsolódó jogot a lízingbe vevőre engedményez;
  • A lízingbe vevő az utolsó részlet megfizetésével válik a lízingtárgy korlátlan tulajdonosává.
• Nyílt végű pénzügyi lízing
  • A futamidő végén tisztázódik csak, hogy ki lesz a lízingtárgy tulajdonosa;
  • Elkerülhető a lízingdíj, vagy a saját erő megfizetésekor esedékes ÁFA azonnali megfizetése.

Melyiket érdemes választani?

• Érdemesebb zárt végű pénzügyi lízinget, ha
  • A lízingbe vevő általában ÁFA befizető pozícióban van;
  • A lízingbe vevőnek vannak szabad forrásai az ÁFA megfizetésére;
  • Jelentős működőtőke igény merült fel a lízingbe vevőnél.
• A nyílt végű pénzügyi lízing a kedvezőbb, ha
  • A lízingbe vevő nem rendelkezik az ÁFA megfizetéséhez szükséges szabad forrásokkal, vagy csak szívesebben osztaná el befizetési kötelezettségét a futamidőre;
  • A lízingbe vevő még nem biztos abban, hogy a futamidő végén meg akarja szerezni a tulajdonjogot;
  • A lízingbe vevő egyáltalán nem, vagy csak negyedévente tud ÁFA-t visszaigényelni;

Számviteli elszámolás a lízingbe vevőnél

Zártvégű pénzügyi lízing

Beszerzési ár	A lízingtárgy a lízingbe vevő könyveiben szerepel
Beszerzési ár ÁFA-ja	Első lízingdíj megfizetésével esedékes a teljes ÁFA, visszaigényelhető
Értékcsökkenés	Elszámolható
Kezdőrészlet	A tartozást csökkenti
Kezdőrészlet ÁFA-ja	Nem tartalmaz
Havi díjak	Tőketörlesztés, kamattörlesztés
Havi díjak tőkerésze	Tartozást csökkent
Havi díjak kamatrésze	Elszámolható
Havi díjak ÁFA-ja	Nem tartalmaz

Nyíltvégű pénzügyi lízing

Beszerzési ár	A lízingtárgyat a lízingbe vevő könyveiben szerepel
Beszerzési ár ÁFA-ja	A lízingbe adó fizeti meg
Értékcsökkenés	Elszámolható
Kezdőrészlet	A tartozást csökkenti
Kezdőrészlet ÁFA-ja	Szerződéskötéskor esedékes, elszámolható
Havi díjak	Tőketörlesztés, kamattörlesztés, tőketörlesztés ÁFA-ha
Havi díjak tőkerésze	Tartozást csökkent
Havi díjak kamatrésze	Elszámolható
Havi díjak ÁFA-ja	Elszámolható

Vételár elszámolása
T	Beruházások	K	Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek
Lízingtárgy üzembe helyezése
T	Tárgyi eszközök	K	Beruházások
Értékcsökkenés elszámolása
T	Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenési leírás	K	Tárgyi eszközök
Lízingdíj tőkerészének elszámolása
T	Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek	K	Pénzeszközök
Lízingdíj kamatrészének elszámolása
T	Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések	K	Pénzeszközök

Szabályozás

1996. évi CXII. törvény (Hitel és pénzintézeti törvény) szerint:

Pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbe adó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbe vevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbe vevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbe vevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a lízingbe vevő

• a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
• b) a hasznok szedésére jogosulttá válik,
• c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),
• d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbe vevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbe adó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését.

Nem minősül pénzügyi lízingnek az anyavállalat és a leányvállalata közötti lízing, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet.

 

Operatív lízing

Definíció

Az 1997/112 számú APEH iránymutatás és a Hitelintézeti Törvény alapján minden olyan lízing, mely nem pénzügyi lízing, operatív lízingnek tekinthető.

Ennek ellenére általában csak a következő tulajdonságokkal jellemezhető ügyletet szokás operatív lízingnek tekinteni:

• A futamidő végén nem feltétlenül kerül sor a lízingtárgy tulajdonjogának átadására (vételi opció);
• A maradványérték, (ahol a vételi opció gyakorolható), megegyezik, vagy közel áll a piaci értékhez;
• Általában kapcsolódó szolgáltatások kísérik: lízingtárgy karbantartása, fejlesztése… stb.;
• A lízingbe vevő a futamidő alatt rendszeres díjat fizet a lízingbe adónak.

A futamidő végén a lízingbe vevő a következő lehetőségek közül választhat:

• visszaszolgáltatja a lízingtárgyat;
• alacsonyabb bérleti díj ellenében meghosszabbítja a futamidőt;
• maradványértéken megvásárolja a lízingtárgyat.

Míg a pénzügyi lízing lényegét tekintve a hitelhez hasonlít, addig az operatív lízing valójában bérleti konstrukció, ezért szokták tartós bérletnek is nevezni.

Tulajdonságai

• A lízingtárgy a lízingbe adó könyveiben kerül aktiválásra (a lízingbe adó mutatja ki mérlegében és számolja el az értékcsökkenést);
• Az üzemeltetés kockázata a lízingbe adó és a lízingbe vevő között megoszlik;
• Ha a lízingbe vevő vállalkozás, akkor:
  • A lízingdíj (bérleti díj) a számviteli törvény előírásaival összhangban költségként számolható el;
  • A lízingdíjat (bérleti díjat) 20 %-os ÁFA terheli

Számviteli elszámolás a lízingbe vevőnél

Beszerzési ár	A lízingtárgy a lízingbe adó könyveiben szerepel, nem a lízingbe vevőében!
Beszerzési ár ÁFA-ja	A lízingbe adó igényelheti vissza!
Értékcsökkenés	A lízingbe adó számolhatja el!
Kezdőrészlet	Elhatárolt költségként elszámolható
Kezdőrészlet ÁFA-ja	Visszaigényelhető
Havi díjak	Tőketörlesztés, kamattörlesztés
Havi díjak tőkerésze	Elszámolható
Havi díjak kamatrésze	Elszámolható
Havi díjak ÁFA-ja	Visszaigényelhető

T	Nem anyagjellegű szolgáltatások értéke	K	Szállítók
T	Előzetesen felszámított ÁFA
Elhatárolás
T	Nem anyagjellegű szolgáltatások értéke	K	Passzív időbeli elhatárolás
vagy
T	Aktív időbeli elhatárolás	K	Nem anyagjellegű szolgáltatások értéke
Bérleti díj elhatárolásának megszüntetése
T	Passzív időbeli elhatárolás	K	Nem anyagjellegű szolgáltatások értéke
vagy
T	Nem anyagjellegű szolgáltatások értéke	K	Aktív időbeli elhatárolás

Szabályozás

Nincsen törvényi szabályozás, az 1997/112 számú APEH iránymutatás az alábbiakban határozza meg:

Az operatív lízing szerződés értelmében a lízingbe adó opciós vételi jogot biztosított maradványérték rögzítése mellett a lízingbe vevőnek.
Ebből következik, hogy az operatív lízing tulajdonképpen bérlet, mivel nem biztos, hogy az eszköz átkerül a lízingbe vevő tulajdonába, ezért adójogi szempontból is ennek megfelelően kell kezelni.
A lízingbe vevő a megfizetett bérleti (lízing) díjakat költségként (nem anyagjellegű szolgáltatások értékeként) számolja el. Ha a lízingbe vevőnél a lízinggel kapcsolatban egyéb járulékos, a számviteli törvény szerinti beszerzési ár részét képező költség is felmerül (pl.: szállítás, alapozás, próbaüzem… stb.), akkor azt a lízingbe vevőnek beruházásként kell elszámolnia, üzembe helyeznie és értékcsökkenési leírást kell elszámolni utána. Mindaddig, amíg a tárgyi eszköz a lízingbe, bérbe adó tulajdonában marad, értékcsökkenési leírást számolhat el utána az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Mind a társasági adó, mind a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30%-os értékcsökkenési leírást enged meg, az épületek, építmények kivételével.
A számviteli törvény időbeli elhatárolást ír elő a kettős könyvvitelt vezetők esetében az olyan gazdasági események kihatásaira, amelyek több évet érintenek. Tehát a szerződésben meghatározott lízingdíj fizetéseket, illetve bevételeket, az adott időszak bevételei, illetve költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és elszámolási időszak között megoszlik.
A társasági adóba a lízingre (operatív, pénzügyi) és a bérletre vonatkozó korrekciókat 1997-től új szerződések esetében nem kell alkalmazni. Meglévő szerződések esetében az 1996. évi LXXI. törvény 29. §-ának (1) bekezdésének b) pontja szerint a korrekciókat a szerződés lejártáig korábbi feltételek mellett alkalmazni kell.
Amennyiben a lízingbe vevő a lízingelt eszköz megvétele mellett dönt, úgy azt beszerzési áron (szerződés szerinti maradványértéken, ha ilyen nincs vételi áron), aktiválni kell és értékcsökkenési leírást kell elszámolni utána. Az elszámolási módszer utólag nem változtatható meg.